Windows XP SP3, közel teljes funkcionalitással kicsit több mint 300 MB-nyi merevlemezen, és 72MB RAM induló memóriafoglalással, mindez csalás és hackelés nélkül, hivatalos Microsoftos eszközökkel. Na, erről szól a Windows XP Embedded. Ma röviden áttekintjük, hogyan lehet telepíteni, illetve mire érdemes külön odafigyelni a telepítés során.

Windows Embedded Studio

Bár a Windowsról legtöbbünkben egy nagy, monolit rendszer képe él, a valóságban ez a rendszer sokkal jobban darabolható mint gondolnánk. A mára már 10 GB-ot meghaladó telepítési méret, a jelentős memóriafoglalás azonban egyáltalán nem kötelező tartozéka. Ezt az árat ugyanis azért fizetjük, hogy a rendszerünk maximálisan rugalmas legyen. Varázslóval csatlakozhasson vezeték nélküli hálózathoz, tudja kezelni az akkumulátor lemerülését, és legfőképpen: rengeteg hardvertípust külön beavatkozás nélkül felismerjen és kezeljen. Amennyiben viszont pontosan ismerjük a célhardvert és a célkonfigurációt, mindezt megspórolhatjuk. Mi értelme van több száz videókártya driver tárolásának, vagy akár egy “Megjelenítési beállítások” dialógusablaknak, ha előre tudjuk, milyen felbontású a monitorunk, mit támogat a videokártyánk és hogy milyen egyéb igényeink vannak. Az eszköz, mellyel a legapróbb darabokból össze rakhatjuk a a rendszerünket Windows Embedded Studio (a továbbiakban csak Studio) névre hallgat és a Trial változata szabadon letölthető és használható. Ezzel játszom én is.

Első lépések (RTFM)

Az első meglepetés, hogy a “Studio” valójában három fontosabb grafikus (és számos parancssori) eszközből áll össze. Amire nekünk szükségünk lesz, azok a következők

• Target Analyzer: célhardver elemzése
• Component Designer: célhardver elemzésének értékelése
• Component Database: Manager: célhardver meghajtóiból komponens összeállítása
• Target Designer: a Windows komponenseinek összeválogatása

Bár igazi cowboyként csak végső esetben fordulok a súgókhoz, ezúttal mindenkinek csak ajánlani tudom, legalább az első oldalt.

Target Analyzer

A legnagyobb memória és tárhely-nyereséget az fogja jelenteni, hogy a rendszerünk kizárólag a célszámítógépünknek megfelelő eszközmeghajtókat fogja tartalmazni. Bár elméletileg ezeket kézzel is összeválogathatnánk, megfelelő mélységű ismeretek (és megfelelő mennyiségű türelem) híján érdemes ezt a számítógépünkre bízni. A tap.exe nevű alkalmazást a Studio telepítési könyvtárán belül a Utilities-ben találjuk. Tetszőleges számítógépen lefuttatva, az alkalmazás összeírja a gép hardvereit. Az alkalmazás futtatásához Windows környezet szükséges, ezt azonban viszonylag egyszerűen biztosíthatjuk, ha pl. egy Windows telepítőről recovery módban bebootoljuk a számítógépünket, vagy még jobb, ha a a korábban készített Windows PE-t használjuk erre. Végeredményként egy devices.pmq nevű fájlt kapunk, melyből a Studio már be fogja tudni tölteni a megfelelő eszközkezelőket.

Tipp: ha Windows PE-t használunk, a rendszer gond nélkül felismeri az USB-s meghajtókat is, így könnyedén lementhetjük a pmq fájlt.

Component Designer, Component Database Manager

A pmq fájlok alapján a Component Designer import menüpontja összeállít egy listát azokról a rendszerkomponensekről, amelyek az adott számítógéphez szükségesek lesznek. A folyamat eltart egy ideig, ezért az így összeállított listát érdemes elmenteni. A Component Designer a mentést egy fájlba végzi, melyet a Component Database Manager segíségével tudunk betölteni a Studio adatbázisába.

Vigyázat: a pmq fájlok importálása során nagy valószínűséggel nem minden hardvert ismer fel a rendszer. Mindig érdemes a naplófájl utolsó pár sorát átfutni, hogy lássuk, milyen drivereket kell majd még utólag telepítenünk.

Tipp: ugyanezt a két rendszert használhatjuk, ha egyedi szoftvereket szeretnénk automatikusan telepíteni a rendszerre

Target Designer

Ez az alkalmazás számomra maga a csoda. Egy hatalmas fában megjelenik a Windows XP összes komponense. Komolyan mondom, tényleg az összes. Dialógusablakok, varázslók, taskmanager, windos update agent stb.. Szabadon válogathatunk közülük, és ha már kiválasztottunk valamit, a tulajdonságnézetében testre szabhatjuk a telepítési beállításait. A komponensek ráadásul komplex függőségi rendszerben vannak, amelyet a Designer képes kiértékelni és a konfliktusokat feloldani, elsősorban a hiányzó komponensek automatikus hozzáadásával. Ezt a konfliktusfeloldást a Check Dependencies gombbal indíthatjuk el. Az ütközések sokszor emberki döntéseket is igényelhetnek. Ezek a hibák az alsó eredményablakban jelennek meg, az egyes hibákra duplán kattintva pedig a Designer felkínálja a lehetséges megoldásokat.

Első lépésként mindenképpen a pmq fájlból generált komponenst érdemes hozzáadni a rendszerhez. Ha nem csináltunk ilyent, választhatjuk közvetlenül a pmq fájl importálását is. Ezt követően egy F5-tel oldjuk fel a sérülő függőségeket, majd szedjük össze azokat a komponenseket, amelyekre úgy érezzük szükségünk lehet. Ha mindez kész, a Build Image (F7) gombbal elkészíthetjük az előtelepített Windows XP-nket. Kilépés előtt mindenképpen mentsünk egyet!

Tipp: a Target Designer számos előre elkészített komplex komponenst is tartalmaz (pl.: “Internetezős gép”), mely a függőségein keresztül automatikusan kijelöli az ehhez szükséges komponenseket is telepítésre.

Tipp: a súgó az összes (!) komponens leírását tartalmazza. Ha valaminek a rendeltetésében bizonytalanok vagyunk, a súgó segít…

Telepítés

Bár a dialógusüzenetek azt sugallják, hogy egy amit kaptunk az már egy kész Windows, valójában inkább egy Windows telepítővel van dolgunk. Ahhoz hogy ezt futtassuk, a célgép merevlemezére (esetemben a flash kártyájára) kell másolnunk, illetve gondoskodni róla, hogy a kiválasztott partíció bootolható legyen. Ezt könnyedén elérhetjük az fdsik programmal (lásd a korábbi leírásból az fdisk-es részt (bootsect.exe nem kell!)).

A rendszer első valódi futtatásakor egy, a Windows telepítőhöz hasonló folyamat fog lejátszódni (persze beavatkozást már nem igényel), melynek végén ott fog várni egy pici kompakt gyors és hatékony XP. Élvezzük ki ezt a diadalmas pillanatot! Dőljünk hátra, kényelmesen szürcsölgessük el az előre bekészített forró teánkat, majd vegyük észre, hogy kihagytunk valamilyen fontos komponenst, amire feltétlenül szükségünk lenne (például a Vezérlőpultot, vagy éppen az aknakeresőt). Töltsük vissza Target Designer-be a korábban gondosan lementett projectfájlunkat és kezdjük elölről a rendszerkészítést. Jó szórakozást!