Miután mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az Oracle Server egyáltalán nem “unbreakable”, egyre több cég keresett meg minket azzal a feladattal, hogy az alkalmazás mögött futó Oracle Servert cseréljük le Microsoft SQL Serverre, természetesen a forráskód módosítása nélkül. A két rendszer és a két nyelv között azonban számos különbség van, amit csak azzal tudtunk kiküszöbölni, hogy SQL Servernek közvetlenül megtanítottuk a PL/SQL-t.
Az Oracle által támogatott PL/SQL nyelvben számos olyan nyelvi elem található, amely már létezik az SQL Serverben, csak éppen más a szintaktikája. Ilyen például a DECODE() függvény, ami helyett T-SQL-ben CASE van, szekvenciák helyett pedig IDENTITY. Ezen kívül van sok olyan eset, ahol az adott funkció egyáltalán nem létezik T-SQL-ben, például SQL Serveren nincsenek egymásba ágyazott táblák és hiányzik az Oracle DUAL dummy táblájának megfelelője is. Nincs FOR ciklus és a triggerek is csak utasítás szintűek, míg Oracle Serveren akár sor szintűek is lehetnek. Vannak továbbá jogosultsági problémák, hiszen az SQL Server nem támogatja a sor szintű jogosultság szabályozást, az Oracle szerver viszont igen.
A probléma megoldására az MSDN Kompetencia Központon belül működő Adatbázisok és Tudásfeltárás Csoport Dr. Iváncsy Renáta vezetésével 2008. júniusában kutatási projektet indított, amelyre nagyon hamar felfigyeltek az ipari partnereink. Ennek köszönhetően a kialakult megoldást éles körülmények között fejleszthettük ki és mára már számos cégnél és intézménynél alkalmazzák.
A megoldás technikai lehetőségét az adta, hogy a Microsoft SQL Server lekérdezés feldolgozója bővíthető egy IQueryExtension interfész implementálásával. Ezt úgy kell elképzelni, mint a LINQ-es bővítő metódusokat: ha valahol olyan nyelvi elemet talál a parser, amit nem ismer, megnézi, hogy a bővítmények között van-e olyan komponens, amely megbírkózik vele. Egyszerűnek hangzik? A gyakorlatban nem az, ugyanis vannak olyan utasítások, például a SELECT, amely máshogy paraméterezhető a két nyelvben, így nem volt más választásunk, mint az SQL Server egész lekérdezés feldolgozóját kicserélni egy saját implementációra.
Számos debuggolási kör és éles üzemben szerzett tapasztalat (egyeseknek a február 7-i Ügyfélkapu eset jut ilyenkor eszébe) után büszkén jelenthetjük ki, hogy nem csak, hogy implementáltuk a PL/SQL nyelvet a Microsoft SQL Serverben, de az alábbi grafikonról egyérteműen leolvasható, hogy az így nyert rendszer lekérdezés futtatási teljesítménye veri az alap implementáció teljesítményét.
Szintén a projekt létjogosultságát igazolja, hogy sok olyan fejlesztővel találkozunk a munkánk során, akik már régóta SQL Serveren szeretnének fejleszteni – hiszen bizonyítottan jobb, mint az Oracle – viszont nincs lehetősége más nyelvet megtanulni, így kvázi röghöz kötötte az Oracle a PL/SQL nyelv által.
A Microsoft MVP és Regional Director csatornákon keresztül sikerült felhívni a redmondi fejlesztőcsapat figyelmét az eredményeinkre, akik nagyon pozitívan álltak hozzá a munkánkhoz. Január vége óta a csapatunk magja Redmondban az SQL teammel szorosan együttműködve azon fáradozik, hogy az SQL Server 2008 következő javítócsomagja már tartalmazza ezt a funkciót, így a Microsoft adatbáziskezelője lesz az első olyan rendszer, amely egyszerre támogatja a T-SQL és a PL/SQL nyelvet is.
A fenti grafikonon látható teljesítmény és funkció különbségre felfigyelt a LINQ csapat is, ezért várhatóan a .NET Framework 4.0-ban a LINQ to SQL natívan PL/SQL kódot fog generálni. (Ezzel egyébként megoldottuk a LINQ csapat egyik régi problémáját, a PL/SQL-ben lévő %TYPE ugyanis lehetővé teszi a .NET-es anonymous típusok leképezését adatbázis kódra.) Mivel ez kiemelt fontosságú, ezért elképzelhető, hogy a .NET Framework 4.0 kicsit csúszni fog, cserébe lényegesen nagyobb funkcionalitást fogunk kapni. Az még nem dőlt el, hogy a LINQre épülő egyéb komponensek, például az ADO.NET Data Services már a 4.0 vagy csak egy későbbi Framework verzióban állnak át az új implementációra és használják ki annak lehetőségeit, az viszont már biztos, hogy SQL Server Data Services támogatni fogja a PL/SQL nyelvet is.
Akiket érdekel mindez a gyakorlatban, azok számára letölthető egy minta alkalmazás, amely tetszőleges PL/SQL kódot képes SQL Serveren futtatni. Akit pedig az implementációs részletek hoznak lázba, az alábbi linkről a teljes forráskódot és a kutatás teljes dokumentációját is letöltheti:
Letöltés »